---1.---

Egy unalmas este...Dáviddal azon beszélgettünk hogy Columbonak(Kálámbó) miért van még egy kérdése. Aztán arra jutottunk hogy mindíg be van tépve amikor nyomozni megy, és amikor el akar emnni, akkor két zöldneon fénnyel világító galamb elé tartja a táblát: "MÉG EGY KÉRDÉS!" aztán Columbó megfordul, kérdez még eggyet, (addig persze kitalál valami fasságot hogy ne maradjon szarban) aztán meg elmegy.

---2.---

Újabb unalmas este...a telefonomban van villamos menetrend meg busz meg ilyesmi.1,5órán keresztül villamosokat soroltam fel nekik, és ki kellett találniuk hogy van e olyan, vagy csak kamáztam...értelmes játék:D

---3.---

Hajnanán mikor még Jocó cimbi is a szoba becses tagja volt, szivatást találtam ki neki, én éjszaka. A volt zselésdobozomban víz volt, melette meg szárazkenyér maradék. Hát mi is hozható ki ebből? Ploccsanó vizeskenyér? Hát igen, az emberi hülyeség határtalan, köszönöm:) Szóval 4-et, 5-öt elkezdtem dobálni felé. Asszem egy a fején, vagy a párnáján ért célba, feletébb szórakoztató volt:Đ

---4.---

Történt egyszer, hogy Dáviddal nagyon untuk magunk. Hát nekiálltunk üvegeket, konzerveket kidobálni az ablakon, csak a "probléma" az volt hogy az 5.-en lakunk:)

---5.---

Egyszer állok Tofival a buszon..jön a megálló egyszer csak egy kiskölök előttem rálép a lábamra. Nem túlzottan érdekel de az meg odaszól nekem:
-Elnézést.
Őszintén szólva meglepődtem hogy kiskölök és így ér bocsánatot, ritka dolog, becsülendő, de azért kollégista ilyet sem csinál. (Csak ha egyedül van és nem akar balhét:)) Szóval oda fordultam hozzá és haláli nyugalommal válaszoltam:
-Isten megbocsájt...*Hatásszünet*...de én nem!
Ezzel le is szálltam a buszról. Vigyorgva, Tofi meg utánam:D

---6.---

Most mondta a nagyfater, miután megmutattam neki az oldalt, hogy ki fognak rúgni a suliból. Én meg perzse röhögtem mert egy kollégistát nem kapnak el. Sehogy sem:)

---7.---

Este 11körül kérdeztem Misikét: Te Misike! Mikor mész tusolni? (Dávid is benn volt a szobában, meg is zsólat:)
-20év múlva....(Mert elötte valami aracki lászlós vagy ráktudja kis mixet hallgattunk amiben ezt ismételték:D)

---8.---

Év vége felé vittem be suliba vizipisztolyt...Misike meg lekezdte lövöldözni vele Joco mann barátunkat, az ágybarejszolósat. Az meg neki akart enni és úgy ahogy sikerült is neki. Én meg bezsóltam neki:
-Jocó! ha egy kolégistára támadsz 3 jön helyette!
Osztálytársam emg a Jani visszaszólt:
-3 olyan jön mint a Tamás!
mi meg röhötünk mint a hülye:D

---9.---

Nemrégiben megkérdeztem Misikét "csak úgy" tanulószobán hogy:
-Misike! Te ugye még gyanta-szűz vagy?
Misike válaszolt:
-NEM!
Azt hiszem ezt már nem mossa le magáról...:D

---10.---

Nem is oylan rég, március elején volt egy kis probléma. Röviden annyi, hogy lenn hagytam a földszinten (egy ráccsal elzárt részen) néhány olyan dolgot, ami ha kitudódott volna, talán már nem lennék a kollégium tagja. (Mert el kellett volna mesélni miért, hogyan, mikor.) Mivel Dávid szolgáltatta a "kellékeket" és én használtam őket, Miska (fent Misike) barátommal felkerekedtünk, hogy felhozzuk. El kellett surranni két éjszakás és a portásbácsi elött ami nem könnyű feladat. Mindezt este 11-kor. Sikeresen lejutunk a földszintre, némi lesben állás, kivárás és a portás lelép.
Indulunk. Miska hátrál én gyors léptekkel igyekszem le.
Leérünk. Felkapcsolódik a villany. Majdnem beszarunk. A portás morog: hahó,gyertek fel! (Rohadj meg). Lejön. elkezdek magyarázkodni, hogy egy haverom lenn hagyta a cuccás stb. Miska helyeslő fejjel néz. Felkullogunk...
Elhatároztunk, nem nyugszunk, míg meg nem lesz a zsákmány. Hajnali 2-kor újra akció.
2 óra. Miskát felkeltem. Elindulunk a sötétben. A vibráló neon felkelti bennünk a harcikedvet, (Misikére nincs hatással) egyedül csak a kispórolt felsőtestem látszik ahogyan papucsban próbálok csoszogás nélkül lejutni.
Földszint. A portás fülke üres. Újabb csapda? Fekete nadrágban odaslattyogok az automatához, közben körbekémlelek. Visszatérek. Sehol senki. Mehetünk!
Ugyan azok a mozdulatok, Miska kifejezéstelen arca különösképp nem lep meg. Le a földszintre, át a rácsokon. Megvan a táska. Fel vele gyorsan az 5.-re.
Sikerült. Ámen.
Másnap büszkén konstatáltuk az akció sikerét, és azt is, hogy ugyancsak bebizonyítottuk: nem vagyunk teljesen normálisak.

---11.---

Még 2007 április eleje felé úgy döntöttünk, hogy kitakarítjuk a fél éve szemeteskosárnak használt asztal fiókját. Sok féle dolog volt már benne, volt ami fotoszintetizált, szublimált, vagy csak egyszerűen rohadt. Mégis a dolgok köz a legérdekesebb egy üres wax-os doboz, vörös és penészes párizsi, száradt teafilter, morzsás-puding és öblítő volt. Mindez egy helyre került, a waxos dobozba. Azóta 4-5 zacskóba csomagolva várják az ébredés pillanatát. El is neveztük: "Tamagucsi"-nak.

---12.---

Az edények tisztántartási stratégiánk a következő:
Kajálunk->Hátramarad a koszos edény/lábas. Jó esetben hazavisszük az ételhordókat és anyucink elmossa.
Rossz esetben: a kaja beleszárad, vagy épp belepenészedik.-> körülbelül 3-4 hétig nem veszünk róla tudomást. -> amikor már elviselhetetlen a bűz a szobában, vagy épp megunjuk, beáztatjuk és újra 2-3 hétig ott csücsül az egyik polcon elrejtve. -> Majd miután elég lelkierőt gyűjtöttünk, kivisszük és kimossuk. A leégett kaják ugyan nehezebben jönnek fel....így lehetett az, hogy bolognai ízű, vaniliás pudingot ettünk. Persze jobb volt, mint Misike vizes csokipudingja.

---13.---

A puncs puding veszélyes, esetenként erős fejfájdalmakat okozó fegyver. A szituáció:
Egy lábasban kővé keményedett puncs puding. Feltörtük. Jobb mint a harciszáraz-zsemle. Használtuk. Jobban is fáj.
Valószinűleg az elhagyott étel maradékok hatására kezdenek el gyűlni a bogarak, hangyák és csótányok. Az első felfedezett svábbogarat Misik elnevezte "Csák Norisz"-nak. Rúgni ugyan nem tud, de elkaphatatlan, elpusztíthatatlan, ELTAPOSHATATLAN. És sok sok kis és nagy barátja tanyázik a II.szinti konyhában.

---14.---

Egyszer a CSER szakosok (Csepeli Erőmű) nekiálltak "felújítás" címszó alatt még jobban leamortizálni a szintet. Csempéztek. A csempék pár nap után leestek. A lefolyó eldugult a beleszórt cementtől. A wc ajtaja kiszakadt és eltűnt az egyikről az egész kilincs. Persze mindenki dícsérte őket, mindenki mosolygott, a felsőbb vezetésben.